I. Lipót császár uralkodása alatt a Német-római Birodalom számos összetűzésbe és háborúba keveredett más európai nagyhatalmakkal és az Oszmán Birodalommal egyaránt. Ugyanakkor uralkodását jelentős sikerek és területi gyarapodás is jellemezte, különösen a birodalom keleti részén. I. Lipót először Erdély török közeledése miatt keveredett harcba az Oszmán Birodalommal. A magyarországi felkeléseket kihasználva, a törökök a Német-római Birodalom székhelyéig akartak hatolni. Bécs 1683-as ostromát követően több sikeres győzelmet arattak, először Mohácsnál és Szalánkeménnél , majd pedig Zentánál. Leopold hadvezéreinek katonai sikerei, különösen Savoyai Jenő zentai győzelme, rákényszerítették az Oszmán Birodalmat a karlócai békeszerződés aláírására, melyre 1699-ben került sor. A béke értelmében Magyarország nagy részén megszűnt a mohácsi csata (1526) óta tartó oszmán hódoltság.