Vienna ad Zentam servata MDCLXXXXVII

Magyar főúr, császári tábornagy, 1741-től haláláig Magyarország nádora, és a pozsonyi vár örökös kapitánya. Tanulmányait Magyarországon, Bécsben, majd Parmában végezte. 1681-ben katonai pályára lépett. Hajdúezredével közvetlenül részt vett a zentai csatában a Vaudemont altábornagy vezette bal szárny részeként. 1710-ben a felső-magyarországi hadak főparancsnoka, majd a császári hadak fővezére lett. Részt vett a péterváradi csatában, valamint Temesvár és Belgrád ostromában. Legfőbb érdemének a 1711-es szatmári békekötést tartjuk, és 1741-ben nádorként ő koronázta királynővé Mária Teréziát.