Andruskó Károly: A zentai csata képei (1997)

Andruskó Károly: A zentai csata képei, olaj/farost, 1997, Városháza, Zenta

"Egy több mint háromszáz évvel ezelőtti, világra szóló csata emlékezetvillanásai keverednek itt a képzelet játékaival és a hétköznapi élet törmelékeivel. Egy megélt világ tárgyai, mozdulatai életre kelnek, és a történelembe belekövesedett emberi sorsok az egyszerű emberek életének elkoptatott színtereivel osztoznak.
A régmúlt azonban inkább megfakul, és helyette a közelmúlt meg a jelen, de különösen az örök emberi lesz eleven, töredezettségében is diadalmas. A művészi képzelőerő átszínezi, egymásra vetíti a történelmi múlt eseményeit. A népi képzelet költészete ez. Benne tényszerű és bensőséges, összetett és naiv, kíméletlen és részvéttel teli képek váltakoznak: belőlük rajzolódik ki a néprajzi hitelesség, a történetírói adatszerűség és az alkotói tehetség teremtette világ összemosódó rajzolata, amelyet teljessé és felejthetetlenné a hűség és az alázat avat. Hűség a tájhoz, a városhoz, az emberekhez, a múlthoz, és alázat a csaknem kilenc évtized alatt megélt, látott, tapasztalt sorsformáló valósághoz.
A festői szemlélet töretlen azonossága így formál huszonöt olajképet egyetlen nagy egésszé: pillanatfelvételek és finoman megmunkált epizódok egymásutánjait történelmi tablóvá és az alkotó ember életének filmjévé az öröklét igényével.
Képek villannak föl az enyészet országútján: ahogyan mindennapi kenyerünkhöz cséppel kihadarják a gabonaszemeket a kalászból, ahogyan fekete porfelhő jelzi minden időben a közeledő veszélyt, ahogyan a vész elől a csókai nádasokba menekülnek az itt élők, ahogyan gyújtogatnak, gyilkolnak és pusztítanak a háborúk kegyetlenkedői, és ahogyan a világégések után az élet megy tovább: a hazatérők ismét fészket raknak, földet művelnek, ha a szükség megkívánja, a tehenet is az eke elé fogják, hogy az idő múlásával emléket állíthassanak azoknak, akik életüket is áldozva védték e földet, mert hazájuknak tartották, mert szerették, és mert meghaltak érte. Mert várták a jobb jövőt, mert hittek a holnapban és a Tisza-parti fák örök igazságában, amelyet Andruskó Károly egész élete és művészete is példáz."
HAJNAL JENŐ

Elérhető: http://dda.vmmi.org/konyvek/andrusko.pdf